A hitelfelvétel egyik legfontosabb korlátozó tényezője Magyarországon a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), amelyet jogszabályi előírás határoz meg. Ez a szabály arról rendelkezik, hogy a hiteligénylők mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatnak a nettó jövedelmükhöz képest. A cél a túlzott eladósodás elkerülése és a felelős hitelfelvétel biztosítása.
Hogyan működik a JTM szabály?
A JTM szabály előírja, hogy az adós teljes havi törlesztőrészlete (ideértve a meglévő és az újonnan felvett hiteleket, valamint hitelkereteket, például hitelkártyát és folyószámlahitelt is) nem haladhat meg egy meghatározott százalékot a nettó jövedelméből.
Emellett a maximális törlesztőrészlet mértékét befolyásolja a hitel kamatperiódusa, vagyis hogy milyen gyakran változhat a hitel kamata. A hosszabb, legalább 10 éves kamatperiódusú hitelek esetén nagyobb törlesztési arány engedélyezett, mivel ezek kiszámíthatóbbak és kisebb a kamatkockázat.
JTM határok 2025-ben
A JTM korlátok az igazolt havi nettó jövedelem és a hitel kamatperiódusa alapján alakulnak:
Ha az igazolt nettó jövedelem kevesebb, mint 600 000 Ft:
- 5 éves kamatperiódusú hitel esetén a törlesztőrészletek összesen nem haladhatják meg a jövedelem 35%-át.
- 10 éves kamatperiódusú hitel esetén a törlesztőrészletek összesen nem haladhatják meg a jövedelem 50%-át.
Ha az igazolt nettó jövedelem legalább 600 000 Ft:
- 5 éves kamatperiódusú hitel esetén a törlesztőrészletek összesen nem haladhatják meg a jövedelem 40%-át.
- 10 éves kamatperiódusú hitel esetén a törlesztőrészletek összesen nem haladhatják meg a jövedelem 60%-át.
Zöld hitelcél esetén (pl. energiahatékony ingatlan vásárlása vagy korszerűsítése):
- A jövedelem nagyságától függetlenül, 10 éves kamatperiódus esetén a törlesztőrészletek összesen nem haladhatják meg a jövedelem 60%-át.
Mit jelent ez a hiteligénylők számára?
- Korlátozott hitelképesség – Ha valakinek már van több hitele, akkor az újabb hitel felvételekor figyelembe kell venni a meglévő törlesztőrészleteket is, mivel azokat összeadva nem léphetik túl a megengedett JTM-határt.
- Magasabb jövedelem, nagyobb mozgástér – Akik legalább 600 000 Ft nettó jövedelemmel rendelkeznek, kedvezőbb JTM-korlátokat élveznek, így nagyobb hitelösszeghez juthatnak.
- Kamatperiódus hatása – A hosszabb kamatperiódus stabilabb törlesztőrészletet és magasabb JTM-határt jelent, ezért érdemes mérlegelni a hosszabb kamatperiódusú hitelek előnyeit.
- Banki szigorítások – Bár a JTM szabályokat minden banknak kötelező alkalmaznia, az egyes pénzintézetek ennél szigorúbb feltételeket is meghatározhatnak saját hitelezési politikájuk alapján.
Miért fontos a JTM szabály?
A jövedelemarányos törlesztési mutató célja, hogy a hitelintézetek megakadályozzák a túlzott eladósodást, ami hosszú távon stabilabb pénzügyi helyzetet biztosít az ügyfeleknek. A szabályozás védi a háztartásokat a túlzott anyagi terhektől és hozzájárul a pénzügyi rendszer biztonságához.
A hitelfelvétel előtt mindenképpen érdemes alaposan utánajárni a JTM szabályoknak, és figyelembe venni a bankok saját hitelezési feltételeit is, hogy elkerüljük a pénzügyi nehézségeket a törlesztési időszak alatt.