Sokan szembesülnek azzal a helyzettel, hogy kiszemelt ingatlanuk nem önálló helyrajzi számon szerepel, hanem osztatlan közös tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon az ingatlanon több tulajdonos osztozik, és mindegyikük egy meghatározott hányadot birtokol. A gyakorlatban ez például úgy nézhet ki, hogy egy telken két különálló lakóház található, de a földhivatali nyilvántartásban mégis egyetlen helyrajzi szám alatt szerepelnek.
Ilyen helyzetben joggal merül fel a kérdés: vajon fel lehet-e venni lakáshitelt egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanra? A válasz röviden az, hogy igen, de a folyamat jóval bonyolultabb, mint egy önálló ingatlan esetében. A bankok ugyanis szigorúbb feltételeket szabnak, és a tulajdonostársak együttműködése is elengedhetetlen.
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen feltételek mellett lehet lakáshitelt igényelni osztatlan közös tulajdonra, milyen dokumentumokat kell beszerezni, és milyen buktatókra érdemes előre felkészülni.
A bankok alapvető elvárásai
Lakáshitel igénylésekor a bankok minden esetben vizsgálják az ingatlan fedezetként való alkalmasságát. Amíg egy önálló helyrajzi számon lévő lakás vagy családi ház esetében ez viszonylag egyszerű folyamat, addig osztatlan közös tulajdon esetén számos további feltételnek kell megfelelni.
Az egyik legfontosabb elvárás, hogy az adott lakás vagy házrész önállóan is forgalomképes legyen. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben – akár egy hitel bedőlése, akár tulajdonosváltás esetén – a piacon különálló ingatlanként értékesíthető legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a lakás vagy házrész önálló bejárattal rendelkezzen, tehát a tulajdonos a saját részét mások hozzájárulása nélkül is meg tudja közelíteni.
A bankok azt is megkövetelik, hogy az ingatlan műszakilag el legyen határolva a telken található többi egységtől. Ez gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy külön mérőórák mérik a közműfogyasztást (villany, gáz, víz), így egyértelműen elkülöníthető, ki melyik részt használja és ki milyen költségeket fizet.
Szintén alapfeltétel, hogy a fedezetként bevonni kívánt ingatlan lakóingatlan legyen. Egy osztatlan közös tulajdonban lévő gazdasági épület vagy nyaraló például nem minden esetben fogadható el fedezetként.
Összességében tehát a bank csak akkor tudja elfogadni az osztatlan közös tulajdonú ingatlant fedezetként, ha az önálló használhatóság és elkülöníthetőség minden kétséget kizáróan bizonyított. Ezt pedig nemcsak műszaki, hanem jogi dokumentumokkal is igazolni kell, amelyek közül a legfontosabb a használati megosztási megállapodás. Erről azonban a következő részben lesz szó.
A használati megosztási megállapodás szerepe
Osztatlan közös tulajdon esetén a bankok nem elégszenek meg azzal, hogy az adásvételi szerződésben szerepel az új tulajdonos tulajdoni hányada. Mivel egyetlen helyrajzi szám alatt több ingatlanrész található, pontosan rögzíteni kell, hogy ki melyik részt birtokolja kizárólagosan, és azt hogyan használhatja.
Erre szolgál a használati megosztási megállapodás, amelyet minden tulajdonostársnak alá kell írnia, és amelyet ügyvéd készít el. A dokumentum melléklete rendszerint egy méretarányos vázrajz, amely ábrázolja az ingatlan területét és az egyes részekhez tartozó kizárólagos használati jogot. Ez teszi egyértelművé a bank számára, hogy a hitelt igénylő tulajdonos pontosan melyik ingatlant használja önállóan.
Egy szabályosan elkészített megállapodás tartalmazza:
- a tulajdonosok tulajdoni hányadát és a hozzájuk rendelt ingatlanrészt,
- a közműórák (víz, gáz, villany) használatának rögzítését,
- a tulajdonostársak elővásárlási jogról való lemondását,
- a megállapodás kiterjesztését jogutódokra is (tehát öröklés esetén is érvényes marad),
- a felek aláírását ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői hitelesítéssel.
A használati megosztásnak azért van kiemelt szerepe, mert a bank csak az adott tulajdonos kizárólagosan használt részére jegyzi be a jelzálogjogot. Ez védi a többi tulajdonostársat is: ha a hitelt felvevő nem tud törleszteni, a végrehajtás kizárólag az ő részét érinti, a többiek ingatlanrésze biztonságban marad.
Előfordulhat azonban, hogy a meglévő használati megosztási megállapodás nem felel meg a bank elvárásainak, vagy hiányzik belőle egyes kötelező tartalmi elem. Ilyenkor új megállapodást kell készíteni, amit a jelenlegi tulajdonosok írnak alá. Ez olykor nehézségekbe ütközhet: például, ha valamelyik tulajdonos külföldön él és nem tud jelen lenni, vagy ha egy tulajdonos elhunyt és a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Ezekben az esetekben a hitelfelvétel komoly akadályokba ütközhet, vagy hosszabb jogi procedúrát igényelhet.
A tulajdonostársak szerepe és kötelezettségei
Lakáshitel igénylése osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén nemcsak a hiteligénylőt érinti, hanem a többi tulajdonostársat is. A bank ugyanis kizárólag akkor fogadja be a kérelmet, ha minden érintett fél együttműködik a folyamatban.
Az első és legfontosabb feladatuk, hogy aláírják a használati megosztási megállapodást. Ez nélkülözhetetlen dokumentum, hiszen rögzíti, ki melyik ingatlanrészt használja kizárólagosan. Amennyiben valamelyik tulajdonos nem írja alá, a bank elutasítja a hitelkérelmet, mivel jogilag nem biztosított az elkülönült használat.
A másik kötelezettség az elővásárlási jogról való lemondás. Az osztatlan közös tulajdon sajátossága, hogy ha valaki el szeretné adni a részét, a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. Ez a bank számára kockázatot jelentene, ezért a hitelfelvételhez a tulajdonostársaknak hivatalosan le kell mondaniuk erről a jogukról. Ezt ügyvéd előtt aláírt nyilatkozattal, vagy az adásvételi szerződésben rögzítve lehet megtenni.
Fontos kiemelni, hogy a tulajdonostársak számára ezek a kötelezettségek nem jelentenek hátrányt. A jelzálogjogot a bank ugyanis kizárólag a hiteligénylő tulajdoni hányadára jegyzi be. Ha tehát a hitelfelvevő nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, és végrehajtási eljárás indul, az kizárólag az ő ingatlanrészét érinti, a többi tulajdonostárs tulajdona nem kerül veszélybe.
A gyakorlatban a folyamat gördülékenysége nagyban múlik azon, hogy a tulajdonostársak mennyire hajlandók együttműködni. Ha mindenki nyitott és segítőkész, a megállapodások aláírása viszonylag gyorsan lezajlik. Ha viszont valaki vonakodik, vagy jogi akadály merül fel (például hagyatéki ügy miatt), a hitelkérelem hónapokra elhúzódhat.
Az igénylés folyamata osztatlan közös tulajdon esetén
Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanra történő lakáshitel igénylése ugyanazon fő lépésekből áll, mint egy hagyományos hitelkérelem, azonban néhány ponton szigorúbb feltételekkel és több dokumentummal kell számolni.
1. Előkészületek és bankválasztás
Az első lépés a megfelelő bank kiválasztása. Nem minden pénzintézet fogad el osztatlan közös tulajdonú ingatlant fedezetként, vagy ha igen, eltérő feltételeket szabhat. Érdemes előzetesen összehasonlítani a bankok ajánlatait, és szakértő segítségét kérni, aki pontosan ismeri a követelményeket.
2. Szükséges dokumentumok
A hagyományos személyes és pénzügyi iratok mellett (személyi igazolvány, lakcímkártya, jövedelemigazolás, bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás) osztatlan közös tulajdon esetén további dokumentumokra is szükség van:
- Adásvételi szerződés, amely rögzíti az ingatlan megvásárlását.
- Tulajdoni lap, amely tartalmazza a tulajdoni hányadot.
- Használati megosztási megállapodás a vázrajzzal együtt.
- Tulajdonostársak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozata.
- Energetikai tanúsítvány (lakásvásárlásnál kötelező).
3. Hitelbírálat
A bank a beadott dokumentumok alapján megvizsgálja az igénylő jövedelmét, meglévő tartozásait, a munkaviszony stabilitását és a hiteltörténetet. Emellett kiemelt figyelmet fordít az ingatlan értékére és állapotára, amit értékbecslő ellenőriz. Az értékbecslőnek tudnia kell, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, hiszen ez befolyásolja az értékelést.
4. Hitelszerződés megkötése
Ha a bank elfogadja a kérelmet, elkészül a hitelszerződés. Ezt alaposan át kell olvasni, különös figyelemmel az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó részekre. Az aláírás után a bank jelzálogjogot jegyez be a hiteligénylő kizárólagosan használt ingatlanrészére.
5. Folyósítás
A bank a hitel összegét a szerződésben meghatározott feltételek teljesítése után folyósítja. Ez általában 3–4 hétig tart, de osztatlan közös tulajdon esetén a plusz dokumentumok és egyeztetések miatt ennél hosszabb idővel is számolni kell.
6. Törlesztés
A hitel törlesztése a szokásos módon, havi részletekben történik. A törlesztőrészlet mértékét a hitelösszeg, a futamidő és a kamatszint határozza meg. A bankok csak a jövedelem meghatározott százalékáig engednek törlesztést, így a hitelképesség kulcsfontosságú tényező.
Összességében az igénylés menete nem tér el jelentősen egy hagyományos lakáshitel folyamatától, de a dokumentáció és az egyeztetés jóval összetettebb. Emiatt célszerű már a kezdetekkor pénzügyi tanácsadóval vagy ügyvéddel konzultálni, hogy elkerülhetők legyenek az elakadások.
Különleges esetek és nehézségek
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanra történő hitelfelvétel egyik legnagyobb kockázata, hogy a folyamat nemcsak az igénylőtől, hanem a többi tulajdonostárstól is függ. Ha minden érintett együttműködő, a hitelügyintézés viszonylag zökkenőmentesen zajlik. Ha azonban bármelyik fél akadályozza a folyamatot, az igénylés könnyen elhúzódhat vagy akár meghiúsulhat.
1. Külföldön élő tulajdonostársak
Gyakori probléma, hogy valamelyik tulajdonostárs hosszabb ideje külföldön él, és nem tud személyesen aláírni. Bár meghatalmazással ez áthidalható, az ügyintézés ilyenkor lassabb és körülményesebb, különösen, ha a dokumentumokat hiteles fordításban is el kell látni.
2. Elhunyt tulajdonos és hagyatéki eljárás
Ha egy tulajdonostárs elhunyt, és a hagyatéki eljárás még nem zárult le, az új örökösök nincsenek feltüntetve a tulajdoni lapon. Ebben az esetben nincs, aki jogszerűen aláírja a használati megosztási megállapodást vagy az elővásárlási jogról való lemondást. Amíg a hagyatéki végzés jogerőre nem emelkedik, a hitelfelvétel gyakorlatilag ellehetetlenül.
3. Nem megfelelő vagy hiányos használati megállapodás
Előfordul, hogy van ugyan használati megosztási megállapodás, de az nem tartalmazza a bank által elvárt elemeket (például hiányzik a pontos vázrajz vagy az elővásárlási jogról való lemondás). Ilyenkor új dokumentumot kell készíteni, amit valamennyi tulajdonosnak alá kell írnia. Ez időigényes lehet, főleg, ha többen vonakodnak együttműködni.
4. Időigényes jogi procedúrák
Mindezekből következik, hogy a hiteligénylés időtartama osztatlan közös tulajdon esetén jelentősen hosszabb lehet a megszokottnál. Míg egy önálló ingatlan esetén 3–4 hét alatt lezárulhat a folyamat, itt sokszor több hónapig is eltarthat, mire minden jogi akadály elhárul.
Ezért a vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy az adott ingatlanra valóban érdemes-e hitelt felvenni. Ha a tulajdonosi háttér rendezetlen, vagy az együttműködés bizonytalan, könnyen előfordulhat, hogy az ügylet hosszú hónapokra elakad, és közben elveszik a kiszemelt lakás.
Osztatlan közös tulajdonú ingatlan vásárlásának összefoglalása
Lakáshitel felvétele osztatlan közös tulajdonú ingatlanra nem lehetetlen, de minden esetben jóval összetettebb folyamat, mint egy önálló helyrajzi számon szereplő lakás vagy ház esetében. A bankok ugyanis kizárólag akkor fogadják el fedezetként az ilyen ingatlant, ha annak önálló használhatósága és forgalomképessége kétséget kizáróan bizonyított. Ez műszaki és jogi szempontból egyaránt feltételekhez kötött: külön bejárat, elkülönült közműórák, valamint minden tulajdonostárs által aláírt használati megosztási megállapodás szükséges.
A folyamatban kulcsszerepe van a tulajdonostársak együttműködésének. Nemcsak a megállapodás aláírása, hanem az elővásárlási jogról való lemondás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a bank be tudja fogadni a kérelmet. Ha valamelyik tulajdonos nem hajlandó részt venni, vagy jogi akadály merül fel (például hagyatéki ügy miatt), a hitelfelvétel elhúzódhat vagy meghiúsulhat.
Állami támogatások – így a CSOK – esetében szintén nem kizáró tényező az osztatlan közös tulajdon, de csak akkor adható a támogatás, ha az igénylő kizárólagos használati joga dokumentumokkal alátámasztott.
Összességében elmondható, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanra felvett lakáshitel számos buktatót rejt, de megfelelő előkészítéssel és jogi-pénzügyi szakértők bevonásával biztonságosan megvalósítható. A siker kulcsa a rendezett tulajdonosi háttér, a pontos dokumentáció és a tulajdonostársak együttműködése.